Mit jelent az 1:1000 méretarány?
Az 1:1000 méretarány azt jelenti, hogy minden ezerszer kisebb a rajzon, mint a valóságban. Egy centiméter a lapon 1000 cm a terepen, vagyis 10 m. Egy milliméter pontosan egy méter.
Ez a második összefüggés teszi igazán kényelmessé a méretarányt. Ráteszel egy közönséges vonalzót a térképre, leolvasod a millimétereket, és máris megvan a távolság méterben. A telekhatár, amely a térképen 23 mm, a valóságban 23 m.
A méretarány-tényező 0,001. A valóságból a térképre ezerrel osztasz, a térképről vissza ezerrel szorzol. Ha méterben és milliméterben számolsz, a szám ugyanaz marad, csak a mértékegység változik.
Hol használják az 1:1000 méretarányt?
Egy A3-as lap 1:1000 méretarányban nagyjából 420 × 297 m-es területet mutat. Több háztömb is ráfér, mégis jól látszanak az egyes épületek, utcák és telekhatárok. Ezért leginkább itt találkozol vele:
- belterületi földhivatali alaptérképeken, míg a külterületeket általában kisebb méretarányban ábrázolják,
- településrészek szabályozási terveiben és beépítési tervekben,
- lakóparkok, iskolák, kórházak és ipari területek helyszínrajzain,
- több száz méter hosszú utak, vasutak és közművezetékek tervein,
- városmakettekon, ahol egy egész városrész elfér egy asztalon, és egy 30 m magas ház 3 cm.
Az 1:1000 méretarány a gyakorlatban: példák
Néhány átváltás, amelyből jól érezhető a méretarány:
- Egy 25 × 40 m-es építési telek a térképen 2,5 × 4 cm-es téglalap.
- Egy 12 m széles ház 12 mm-es vonal.
- Egy 105 m hosszú focipálya 10,5 cm.
- Egy 600 m hosszú utca 60 cm-t foglal el, nagyjából egy A2-es lap szélességét.
- A térképen vonalzóval mért 37 mm a terepen 37 m.
A területet is gyorsan kiszámolod. Egy 1 × 1 cm-es négyzet a térképen 10 × 10 m a valóságban, vagyis 100 m².